Tápláló hozzátáplálás

Az első hónapok után újabb mérföldkő érkezik el a kisbaba életében: ez a szilárd ételekkel való megismerkedés időszaka.

Mikor?

Vegyük figyelembe a kicsi fejlettségét: 

• érdeklődni kezd a tányérunkon található ételek iránt 
• képes már a falatkákat megfogni, önállóan a szájába tenni és megrágni 
• tud ülni 

Ekkor már az emésztőrendszere is elég éretté vált ahhoz, hogy a szilárd táplálékokat feldolgozza. 

Ha a szilárd ennivalók túl korán kerül bevezetésre, akkor az emésztetlen, vagy csak részben emésztett ételek a véráramba kerülve folyamatosan erőteljes immunválaszra kényszerítik a kicsik még fejletlen szervezetét. Mindez emésztési problémákhoz, súlyosabb esetben pedig betegségekhez, fertőzésekhez és allergiákhoz vezethet.

A csecsemők kezdetben csupán néhány fontosabb enzim termelésére képesek: ilyenek a laktózt, a fehérjéket és a lipideket feldolgozó enzimek. Mivel a zsírok kulcsfontosságú energiaforrások a kisbabák növekedésének és fejlődésének szempontjából, ezért természetszerűleg könnyebben is emészthetőek a számukra. A szénhidrátok emésztéséért felelős enzimek legkorábban 16 hónapos kortól kezdenek termelődni, megfelelően viszont csak a nagyőrlők kibújása után, legkésőbb a 36. hónaptól képesek működni!

Hogyan? 

A baby led weaning (BLW), azaz az igény szerinti hozzátáplálás legnagyobb előnye, hogy a kisbaba természetes fejlődési ritmusát követi, amely összhangban van az emésztőrendszer érettségével; valamint elősegíti a mozgásfejlődését is: különösen a szem-kéz koordinációt és a rágást. 

Lényege, hogy a kicsi a hozzátáplálás legelejétől kezdve önállóan étkezik, így saját maga szabályozza, hogy miből mennyit eszik. A hangsúly a játékosságon és felfedezésen van, mivel a baba motivációja a kíváncsiság, és nem az éhség. 

Ételek párosítása 

A zöldségeket az első időkben legjobb, ha megpároljuk vagy főve (pl. levesből) kínáljuk. Egy pici hozzáadott zsiradék (kókuszzsír, kacsazsír, olíva, avokádó) segíti az emésztésüket. A zöldségek jól összeillenek a húsokkal és a párolt gyümölcsökkel; az aszalt és nyers gyümölcsökkel kevésbé. 

A húsokat lehetőleg saját vagy hozzáadott zsiradékkal készítsük, és párolt vagy főtt - később lehet nyers vagy sült - zöldségfélékkel kínáljuk. 

A gyümölcsökkel érdemes egy kicsit körültekintőbben bánnunk. Hozzáadott zsiradékkal (pl. kókuszzsírral) könnyebben emészthetőek, azonban fogyasztásuk főétkezések mellé és utána nem szerencsés; inkább főétkezések között kínáljuk őket. 

Hozzátáplálás az első életévben 

6-8 hónapos korban:

• Csont- és húslevesek (csirke, marha, bárány, hal) bennük főtt zöldségekkel 
• Főtt zöldségek hasábokra vágva: cukkini, tök, sárgarépa, brokkoli, cékla zsiradékkal 
• Főtt csirke- vagy kacsamáj (lehetőleg megbízható forrásból) 
• Főtt húsok: marha, bárány, pulyka, csirke, hal – előrághatjuk picit, ha szükséges 
• Párolt gyümölcsök (a magas pektintartalom miatt): sárgabarack, őszibarack, körte, alma, meggy, cseresznye és bogyós gyümölcsök zsiradékkal 
• Nyers gyümölcsök: érett banán, avokádó, dinnye 

8-12 hónapos korban 

• Főtt tojássárgája 
• Párolt húsok, pörköltek 
• Enyhén párolt zöldségek zsiradékkal 
• Zöldséglevesek 
• Basmati rizs - egy napra beáztatva, bő vízben főzve 
• Erjesztett ételek: savanyú káposzta és más házilag készített savanyúság 

1 éves kor felett

• Nyers saláta alapanyagok (uborka, paprika stb.) 
• Párolt leveles zöldségek zsiradékkal 
• Főtt egész tojás 
• Áztatott magvak 
• Citrusfélék 
• Apró magvas gyümölcsök 

Természetesen itt sem az a lényeg, hogy szigorúan ehhez tartsuk magunkat, inkább csak irányadónak tekintsük a fentebb közölt listát. Egyedül arra figyeljünk, hogy hat hónapos korig lehetőleg kizárólagosan szoptassunk, valamint az erősebb allergéneket egy éves korig kerüljük (a hat hónaposnál fiatalabb csecsemő emésztő- és immunrendszere különösen éretlen és sérülékeny, bélrendszere fejletlen). Amikor már minden jel arra mutat, hogy a baba megérett a szilárd ételekkel való ismerkedésre, szelíden és türelemmel elkezdhetjük a hozzátáplálását, nem csak anyatejeseknél, hanem tápszer mellett is!

Források:
Mi az igény szerinti hozzátáplálás? (Mamami)
Sally Fallon: The Nourishing Traditions Book of Baby & Child Care - Chapter 7: Nourishing Your Baby
http://www.szoptatasportal.hu/files/Meddig_eleg_az_anyatej_fuzet.pdf

Az értékes anyatej

Az anyatej vitathatatlanul a létező legnagyobb ajándék egy kisbaba számára! Azon túl, hogy számos előnyös hatása van a jövőre nézve, tápértékét tekintve is a legmegfelelőbb táplálék, hiszen az idő előrehaladtával minden esetben a kisbaba, majd kisgyermek igényeihez igazodik.

A mai világban tömegesen figyelhető meg a nők rossz bélflórája, melynek számos oka lehet: nyugati táplálkozás, antibiotikumok, fogamzásgátlók, kozmetikumok, környezetszennyezés stb. Így azok a csecsemők, akik már az elején rossz bélflórát örököltek, jóval érzékenyebben reagálhatnak például az oltásokra, fertőzésekre, egyes élelmiszerekre. Dr. Natasha Campbell-McBride könyvében (GAP-szindróma) megdöbbentő tényeket olvashatunk: ha az anya bélflóra sérült, szervezete teli lehet méreganyagokkal és rosszul megemésztett tápanyagokkal, melyeknek kémiai struktúrája a morfin- és opiátszerű vegyületéhez hasonlít! Természetesen a csecsemő nemcsak a rossz táplálkozásból eredő antitápanyagokhoz jut hozzá: az anya szervezete számos antitesteket is termel, melyekből a kisbaba is részesül, ezért van óriási jelentősége a szoptatásnak. Az elválasztással azonban ez a védelmi vonal megszűnik.

Egy szoptató édesanya ezért azzal teheti a legtöbbet gyermeke számára, ha odafigyelve az étrendjére, többségében tápláló ételeket fogyaszt, és lehetőleg kerüli a káros élelmiszereket. A fenti ismeretek fényében ugyanis anyatejébe nemcsak a jó és értékes tápanyagok választódnak ki, hanem számos esetben az elfogyasztott antitápanyagok is (pl. glutén, tejfehérje, transzzsírok, tartósítószerek, stb.), mely rövid vagy hosszú távú egészségügyi problémákat okozhat a kisbabánál, különösen, ha az édesanyja bélfala kisebb-nagyobb mértékben sérült.

Az anyatej főbb összetevői: 

• Fehérjék: az anyatej jelentős hányadát teszik ki. Kétféle fehérje mutatható ki nagy mennyiségben: körülbelül 60% tejsavófehérje és 40% kazein. Ezeken felül speciális fehérjék is találhatók benne:

1. Laktoferrin: segít megelőzni az emésztőrendszerben a baktériumok és gombák elszaporodását, melyeknek életben maradásukhoz vasra van szükségük. 
2. Lizozim: az immunrendszer működését segíti, hatása a szervezet „kapuinál” érvényesül leginkább. Megtalálható a könnyben, verejtékben, gyomornedvben, az orrváladékban. A lizozim egy antibiotikus enzim, mely meghatározza, mely baktériumok maradhatnak életben az emésztőrendszerben. Érdekesség, hogy mértéke az anyatejben nem áll összefüggésben az anya táplálkozásával, valószínűleg azért, mert annyira fontos a baba számára. 
3. A Lactobacilusok szaporodását a Bifidus összetevő segíti a tejben. Ezek hasznos baktériumok, melyek segítenek a káros élősködők elszaporodásának megelőzésében. 

• Ellenanyagok: az anyatej nagyon gazdag immunglobulinokban. Egyik fontos fajtája a kiválasztó ellenanyag, ami kapcsolódik a káros kórokozókhoz, baktériumokhoz és segít eltávolítani azokat a szervezetből. A kolosztrum (előtej) kimagaslóan sok ellenanyagot tartalmaz.
• Laktóz: nagyon fontos szénhidrát, melynek leggazdagabb forrása az anyatej. Elengedhetetlen az agy fejlődéséhez és működéséhez. Segít leküzdeni a káros baktériumokat a gyomorban, ugyanakkor serkenti a kalcium, a foszfor és a magnézium felszívódását. Mennyisége a szoptatás előrehaladtával növekszik. 
• Fehérvérsejtek: segítenek a fertőzésekkel szembeni harcban. Z antitestek, enzimek és hormonok teszik az anyatejet ennyire ideálissá.
• Zsírok: az anyatej jótékony zsírokban is gazdag (javarészt többszörösen telítetlen zsírsavakban, mint az arachidonsav (AA) Omega6 és a dokozahexaénsav (DHA) Omega3 zsírsavak). Segítik az agy fejlődését, biztosítják az immunrendszer működését, és a zsírban oldódó vitaminok hasznosulását. Az érett tej zsírtartalma 4% körüli, vagy egy kicsit kevesebb, a táplálkozástól függően. Minősége függ a bevitt zsírok típusától. Az anya által elfogyasztott elsősorban állati, másodsorban növényi eredetű zsírnak tehát komoly hatása van az anyatej jótékony zsírsavtartalmára, valamint növeli az anyatej azon összetevőinek a számát, amely a csecsemő optimális növekedéséhez és emésztéséhez szükséges. A kisbabáknak különösen nagy szükségük van koleszterinre, amely leginkább az agyfejlődés, az idegrendszer és az emésztőrendszer fejlődésében játszik fontos szerepet, éppen ezért az anyatejben található még egy speciális enzim is, amely arról gondoskodik, hogy az 100%-ban hasznosuljon. És ne feledkezzünk meg a telített zsírsavakról sem, melyek az immunrendszert építik, és az AA és DHA megfelelő tárolásáról is gondoskodnak. Ellenben a transzzsírok csökkentőleg hatnak az anyatej mennyiségre, a minőségről nem is beszélve, ezért szoptatás alatt különösen ellenjavalt a fogyasztásuk! 
• Karnitin: hatására a zsírsavak energiaforrásokként hasznosulnak. 
• Vitaminok és ásványi anyagok: ezek jelenléte a tejben szintén nagyban függ az anya étkezésétől. A, B6, B12, C, D-vitaminok, kolin, jód, szelén, magnézium, vas, stb, mind-mind fontos szerepet töltenek be a baba fejlődésében, ezért különösen fontos, hogy az anya étrendje megfelelő mértékben tartalmazza ezeket.

Kulcsfontosságú vitaminok és ásványi anyagok:

• A-vitamin: erősíti az immunrendszert, (a D-vitaminnal együtt) védi a csontokat, bőrt, hajat, körmöket, nyálkahártyát.
• D-vitamin: tulajdonképpen egy hormon, melyet napfényből, bőrön át szintetizáljuk. Ősszel, télen mindenképpen pótlásra szorul. Szinte az emberi test összes funkciójában részt vesz, segíti a csontok és az agy megfelelő fejlődését. 
• E-vitamin: védi a sejtmembránt, antioxidáns.
• K2 vitamin (a K1 a véralvadásban vesz részt): a vastagbélben baktériumok állítják elő, de ez csak a szükségleteink 30-50%-a, ezért pótlásra szorul. Legfőbb feladatai: a csontok, fogak és az agy optimális fejlődésében vesz részt, a csontszerkezetben tartja a kálciumot. Nagyobb mértékben tartalmazza: tojássárgája, csirke- és libamáj, erjesztett zöldségek.
• Omega-3 zsírsavak (DHA és EPA): esszenciális telítetlen zsírsavak, melyek a sejtek falát és a sejtmembránt alkotják, valamint a tápanyagok és hormonok felvételét és leadását segítik. Szerepet játszanak a csecsemő agyának optimális fejlődésében és növekedésében. Szülés után lecsökkenhet az Omega-3 zsírsavak szintje az anya szervezetében, mely könnyen hajlamosíthat szülés utáni depresszióra, ezért nagyon fontos pótolni nemcsak babavárás, de szülés után, és szoptatás alatt is!
• Telített zsírsavak: fokozott igénybevétel (szoptatás) fokozottabb zsírbevitelt követel, mivel nem a szénhidrátból, hanem a zsírból nyeri a szervezet az energiát, ezért fontos a telített zsírok szerepe is. 
• Kolin: elsősorban az agyfejlődésben játszik kulcsszerepet, és hasonlóan a folsavhoz, védelmet nyújt a nyitott gerinccel születés ellen. 
• Koleszterin: a baba agyának és idegrendszerének fejlődésében játszik kulcsszerepet.
• Kollagén: a kötőszövetek, csontok, porcok, inak a legfőbb építőeleme. A sejtek közti kommunikációban, így a növekedésben is lényeges szerepet játszik, valamint védi a bélrendszert. Továbbá távol tartja a méreganyagokat, szebbé teszi a hajat és a bőrt. Energikussá, kiegyensúlyozottá tesz.

Magas tápértékű ételek szoptatás alatt:

• Állati és növényi eredetű zsírok, olajok: használjuk őket főzéshez, sütéshez, turmixokhoz stb. Az anya által elfogyasztott elsősorban állati, másodsorban növényi eredetű zsíroknak a szervezet zsírfeldolgozó mechanizmusából kifolyólag szignifikáns hatása van az anyatej jótékony zsírsavtartalmára is, valamint növeli az anyatej azon összetevőinek számát, amely a csecsemő optimális növekedéséhez és emésztéséhez szükséges. A kisbabáknak különösen nagy szükségük van koleszterinre, amely leginkább az agyfejlődés, az idegrendszer és az emésztőrendszer fejlődésében játszik fontos szerepet. Ennek érdekében főként az anyatejben található enzimek gondoskodnak róla, hogy a koleszterin minél nagyobb arányban hasznosuljon. Az anyatejben telített zsírsavak is találhatóak, melyek az immunrendszert erősítik, valamint a telítetlen AA- és DHA-zsírsavak megfelelő tárolásáról gondoskodnak. Többféle egészséges zsír létezik, a legjobb, ha vegyesen használjuk őket, mivel mindegyik más-más fontos funkciót támogat: liba-, kacsa-, sertészsír, marhafaggyú, csontvelő, ghee, vaj, kókuszzsír, avokádó és a növényi olajok: olivaolaj, lenmagolaj, szőlőmagolaj stb. A csontvelő gazdag A-vitamin, vas, foszfor és AKG (alkylglycerol) forrás, és nagymértékben erősíti az immunrendszert. A ghee (tisztított vaj) és a vaj rendkívül gazdag A-, D-, E- és K2-vitaminokban és antioxidánsokban, véd a fertőzésektől, gyulladásoktól, erősíti az immunrendszert, támogatja a biokémiai és az anyagcsere-folyamatokat, az agy, valamint az egészséges csontozat és fogak fejlődését. Az avokádó E- és K-vitaminokban, folátban, káliumban gazdag. A kókuszzsír erősíti az immunrendszert, véd a fertőzések ellen, táplálja a jótékony baktériumokat a vastagbélben, és hozzájárul a baba idegrendszerének fejlődéséhez. Legjobb eredeti formájában fogyasztani, és lehetőleg óvakodjunk a hidrogénezett változatoktól. A sertészsír jó D-vitaminforrás, viszont magas az Omega-6 tartalma ezért csak mértékkel használjuk.
• Friss zöldség és gyümölcs: jelentős helyük van egy babát váró, vagy szoptató anya étrendjében, sőt mi több, mennyiségileg a legjelentősebb hányadot teszi ki. Egészséges zsírokkal, illetve olajokkal fogyasztva őket könnyebben hasznosulnak a bennük lévő vitaminok és ásványi anyagok. Közülük mindenképpen említést érdemelnek a zöld levelesek és a leveles zöldségeket, melyek magas ásványianyag-tartalommal rendelkeznek, és kiváló antioxidánsok. Népi megfigyelések szerint az anyatej mennyiségére is jó hatással vannak. 
• Erjesztett ételek és italok: jótékony baktériumokat és többféle enzimet tartalmaznak, melyek együttesen erősítik az immunrendszert, segítik az emésztést, és hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyban tartásához. Az erjesztett ételekben található jótékony baktériumok különösen fontos szerepet töltenek be a bélben, vékony bevonatot képezve azon, így védve a szerveztet a különböző mérgektől. A legnépszerűbb erjesztett étel a savanyú káposzta, azonban sok más zöldség (pl. uborka, cukkini, sárgarépa, fehérrépa, hagyma) és gyümölcs (pl. citrusfélék, bogyósok, alma) is elkészíthető így.
• Tojássárgája: olyan fontos elemek találhatóak benne, mint a kolin és a koleszterin, melyek nélkülözhetetlenek a idegrendszer fejlődéséhez, valamint számos vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, ha kapirgáló tyúkoktól származik: ilyenek az A-, D-, K2-, E-, és B7-vitaminok, folsav, vas, cink, szelén.
• Belsőségek és máj: kiváló foszfor-, vas-, cink-, réz, kolin-, folsav-források, és ugyancsak gazdagok B6-, B7- és B12-vitaminokban. A-vitamin tartalmuk is jelentős. A csirkemáj, kacsamáj és libamáj pedig különösen gazdag K2-vitaminban.
• Kis méretű halak és ikrák: kiváló Omega-3 források, mindemellett jódot és egyéb nyomelemeket is tartalmaznak, melyek nagymértékben támogatják a neurológiai funkciókat. A halikra rendkívül gazdag A-, B12-, D- és K2-vitaminokban, koleszterinben, kolinban, szelénben, kalciumban, magnéziumban, cinkben, jódban és DHA-zsírsavakban, melyek mindegyike nélkülözhetetlen az idegrendszer fejlődése szempontjából. Érdemes kistestű halakat választani, és a nagyobb testűeket kerülni, mivel utóbbiak esetében a felhalmozódó méreganyagok is nagyobb mennyiségben lehetnek jelen, melyeket a szervezet már nem tud teljes mértékben kitakarítani.
• Húslevesek, csontlevesek: fogyasszuk bátran levesként, italként, kocsonyaként, pörkölthöz, szószokhoz stb. A házi készítésű csontlevesek (marhából, birkából, bárányból, halból, csirkéből) bővelkednek a csontokból, porcokból, bőrből kioldódó kollagénben, mely védi a bélrendszert, és mint azt már fentebb olvashattuk, az erős csontok, inak, és kötőszövetek kialakulásában játszik kulcsszerepet. 
• Legeltetett állatok húsok: lehetőleg zsiradékkal (vagy adott esetben a bőrrel) együtt fogyasszuk, ami segíti a hús megemésztését. A legeltetett állatok húsában teljes értékű fehérje, B-vitaminok és cink található, melyek kulcsszerepet játszanak a csecsemő szervezetének és agyának fejlődésében, emellett Omega-3 tartalmuk sem elhanyagolható. A vörös hús mindezek mellett kiváló úgynevezett heme-vas-forrás, mely nagyobb mértékben képes felszívódni, mint a növényekben található non-heme vas. Így az anyatejben viszonylag kis mennyiségű, de annál jobban hasznosuló vasnak köszönhetően a kizárólag szoptatott babák hemoglobin szintje még az első év vége felé is jó eséllyel határértéken belül marad.

Ajánlott vitaminok, étrendkiegészítők:

• D-vitamin: pótlása is kulcsfontosságú, K2-vitaminnal, és minél jobban felszívódó magnéziummal kiegészítve. Egy szoptató anya ősszel és télen akár 5-10.000 NE-nyi D-vitamint is fogyaszthat.
  
• Omega-3: szülés után az anya szervezetében könnyen lecsökkenhet az Omega-3 zsírsavak szintje, ami akár szülés utáni depresszióra is hajlamosíthat, ezért nagyon fontos pótolni nemcsak babavárás, de szülés után és szoptatás alatt is, különösen, ha a halak kimaradnak az étrendből. 
• Probiotikum: abban az esetben érdemes bevetni, ha az anyánál Candida, vagy egyéb gombás fertőzés van jelen, ha antibiotikumot szed a szoptatás alatt, vagy ha a kisbaba császármetszéssel született, mivel így a baba nem jut hozzá azokhoz a jótékony baktériumhoz, melyek édesanyjának hüvelyflórájában találhatóak. 

Hasfájás lehetséges okai:

• Kerüljük a tejtermékeket és lehetőleg a gluténtartalmú élelmiszereket!
• Óvatosan vagy egyáltalán ne fogyasszuk a keresztes virágú (fejeskáposzta, kelkáposzta, kelbimbó, karfiol, brokkoli, fehérrépa, karalábé, rukkola) növényeket!
• A fokhagyma, és főleg az allergén magvak (pl. dió,mandula), az apró magvas gyümölcsök is kerülendőek.
• Minden esetben bizonyosodjunk meg arról, hogy vásárolt ételeink nem tartalmaznak nátrium-glutamátot (E621)!
• Előfordulhat, hogy a hasfájásnak nem étrendi oka van. Lehetséges az is, hogy a baba túl sok levegőt nyel a szoptatás alatt, ezért sok esetben fontos a büfiztetés!
• Császármetszés esetén a kisbaba nem jut hozzá sok jótékony baktériumhoz, mert nem érintkezett édesanyja hüvelyflórájával. Mivel bélflórája még kezdetleges, ezért az anyának ajánlott probiotikumos kiegészítést alkalmazni (akár 3 hónapon keresztül). Ha ez a kellemetlen tünet mégsem szűnik meg, a kisbabánál is meg lehet próbálni kifejezetten csecsemőknek ajánlott probiotikumokat.

Lehetőleg kerüljük:

• Egészségtelen zsírokat, olajokat: transzzsírokat, hidrogénezett növényi olajokat
• Gyorsan felszívódó szénhidrátokat
• Mesterséges adalékanyagokat (nátrium-glutamát E621, aszpartám E951 stb.)
• Földimogyorót
• Szóját tartalmazó ételeket: goitrogéneket*, fitátokat** tartalmaz, és felboríthatja a hormonegyensúlyt.
• Ipari gabonákat (búza, árpa, rozs): gluténtartalmuk az emberek 80%-ára közvetlen vagy közvetett rövid- és/vagy hosszútávú egészségkárosító hatással van, ezen kívül lektineket*** tartalmaznak, ezért nagyobb mennyiségben meggondolandó a fogyasztásuk. Válasszunk helyettük biztonságos forrásból származó, többségében inkább gluténmentes gabonákat.

*Goitrogének: golyvaképzők, melyek meggátolják a jód felszívódását, így szerepet játszanak a pajzsmirigyet érintő (alulműködéses) megbetegedésekben. Goitrogéneket tartalmaznak a káposzták, kelbimbó, karfiol, brokkoli, retek stb., melyekben hő hatására lebomlik a goitrogén, ezért hőkezeléssel fogyaszthatóak. A szójában viszont nem bomlanak le, ezért sok esetben okoznak problémát. 

**Fitátok: gátolják az ásványi anyagok felszívódását, áztatással kiküszöbölhető (időzített csírázásban van szerepe)

*** Lektinek: gátolják a tápanyagok felszívódását, károsítják a bél nyálkahártyáját, és fokozzák a bél áteresztő képességét. Nagy mennyiségű fogyasztásuk autoimmun betegségekhez vezethetnek.

Habár ebben a cikkben most az anyatej tápértékére koncentráltam, aki odafigyel a fentiekre, az természetesen nagyobb eséllyel tud nemcsak tápláló, de elegendő mennyiségű anyatejet is termelni, hiszen szervezetét nem terhelik mérgek és gyulladások.

Minden kedves (leendő) édesanyának és kisbabának jó egészséget kívánok!

Források:

Natasha Campbell-McBride: GAP-szindróma – Az emésztés és a pszichológia kapcsolata

Katherine Elrich, Kelly Genzlinger: Super Nutrition for Babies

Lana Asprey, Dave Asprey: The Better Baby Book

Liz Wolfe: Eat the Yolks

Sally Fallon: The Nourishing Traditions Book of Baby & Child Care - Chapter 7: Nourishing Your Baby

Weston Price: Principles of Healthy Diets 

The Optimal Diet for Pregnant and Nursing Mothers

Paleország Vitamin ABC

Hunbaba: Az anyatej összetétele

A reflexek jelentősége

Amikor egy gyermek megszületik, elhagyja az anyaméh gyöngéd védelmét, és belép a "káosz világába". Megszűnik az automatikus létfenntartás, lélegeznie kell, saját életszükségleteit ki kell elégíteni. A túléléshez egy sor primitív reflex vértezi fel, amelyeknek az a feladata, hogy azonnali választ adjanak az új környezetre, és a baba saját változó szükségleteire. A primitív reflexek automatikusak, az agykéreg közreműködése nélkül végbemenő sztereotip mozgások, amelyeket az agytörzs irányít. A reflex önkéntelen, akaratunktól független válasz egy ingerre. A primitív reflexek amellett, hogy az élet első néhány hetében alapvető fontosságúak a baba túlélése szempontjából, számos későbbi akaratlagos képesség kifejlődéséhez is hozzájárulnak. Élettartama viszont korlátozott, mivel az agy magasabb rendű központjának gátlása vagy ellenőrzése alá kell kerülnie. Így tud kifejlődni a bonyolultabb idegrendszeri szerkezet. A primitív reflexek már az anyaméhben működnek, jelen vannak a születéskor, és legátlásuk a szabályos fejlődési folyamatban 6, de legkésőbb 12 hónapos kor körül lezárul. Egy reflex gátlása gyakran együtt jár egy új készség kialakulásával. Ha a primitív reflexek aktívak maradnak a 12. hónapja után is, akkor az a központi idegrendszeren belül a szerkezeti gyengeség vagy éretlenség bizonyítéka. A túlságosan hosszan fennálló primitív reflexaktivitás megakadályozhatja a fejlődésben ezután következő testtartási reflexek kialakulását.

Néhány példa arra a megtartott primitív reflexekre: az önbizalom hiánya, a túlzott ijedősség, rossz testtartás, állandó botladozás, ügyetlenkedés, körömrágás, tériszony, egyensúlyi problémák, túlstresszelt állapot, a diszlexia különböző fokozatai, autizmus, hiperaktivitás, koordinációs és koncentrációs problémák, szenvedélybetegségek, kényszeres mozgások, szorongások, anorexia, beteges túlsúly, tanulási nehézségek, stb. hátterében a fő okok között fellelhetőek a gátolatlan primitív reflexek is.

A bölcsőtől az összehangolt működésig (avagy egyensúly lesz a mozgásból - az élet leckéje)

A kisbabák kezdetben akaratlanul mozognak, nem tudják szabályozni a mozgásukat, később viszont, ahogy egyre többet mozognak, egyre ügyesebbé válnak. A gyakorlás tehát alapvető fontosságú.

A baba legelső játszótere a padló. Először hanyatt fekve rugdalóznak, így tanulják meg milyen hosszú a lábuk. Kalimpálva köröznek a karjukkal, így tanulják meg milyen hosszú a karjuk . Ezt a folyamatot nevezzük propriocepciónak, vagyis a szervezeten belül keletkező ingerek érzékelésének. Hasonfekve a fejtartást tanulják, és néhány héten belül már a karjaikkal is képesek kicsit megemelni magukat. A földön támaszkodva, testsúlyukat megtartva erősödnek, és további tapasztalatokat szereznek a testükről, megalkotják saját testképüket.

A biztos egyensúly elválaszthatatlan a testtartás szabályozásától melynek kialakulása függ a látási, proprioceptív és a mozgásból származó jelektől. Ezeknek a rendszereknek az edzése fokozatosan, az egyensúlyi rendszer idegpályáinak érésével történik meg, és eltart a 7. életévig, majd folytatódik a kamaszkorban és azután is.

Milyen mozgásokkal lehet az egyensúlyt fejleszteni?

1) Föl-le mozgások (ugrálás, csuszdázás)

2) Oda-vissza mozgások (hintázás, futás, nekilendülés, megállás)

3) Centrifugális mozgás (körhinta)

4) A test forgó mozgásai (forgás, tánc, hengeredés, bukfencezés)

5) Mélység (gördeszkázás)

És néhány tünet az egyensúlyi rendszer működési hiányosságaira:

• Farfekvés az anyaméhben
• A fejtartás és ezzel összefüggésben lévő fejlődési lépések (felülés, mászás, járás) késése
• Csökkent izomtónus
• Gyakori elesés
• A mozgások kerülése
• Ügyetlenség (tárgyak elejtése, vagy beleütközés a tárgyakba)
• A magasságtól való félelem hiánya
• Magasságiszony, tériszony
• Gyakori és erőteljes hintázás, lengés vagy forgás
• Fejletlen testkép
• A gyermek nehezen tanul meg kerékpározni
• Nehézség bizonyos mozgásformák elindításában és kivitelezésében
• A gyermek képtelen elképzelni, azt, hogy egy tárgyat megfordítunk vagy felfordítunk a térben (pl. nem tudja leolvasni az órát)

A reflexek, mint a fejlődés útjelzői

A primitív reflexek tehát specifikus ingerekre adott veleszületett sztereotíp válaszok. Három reflexcsoportot különíthetünk el, melyek a a gyermekek fejlődését 3-3,5 éves korukig segíti:

1) Méhen belüli reflexek

Az 5,5-7. héten kifejlődött reflexek, melyek jellemzője a visszahúzódás a káros ingerektől. Ezek közül sok már a magzati korban legátlódik.

2) Primitív reflexek

Már az anyaméhben fejlődésnek induló reflexek. A legelső közülül a Moro-reflex, mely a megtermékenyítés utáni 9-12. héten jelenik meg. A primitív reflexek a megszületés idejére (40. hétre) fejlődnek ki teljesen. Segítik a magzatot a születés folyamatában, majd támogatják életben maradását az első hetekben, ugyanakkor alapképzést adnak a későbbi akaratlagos képességekhez. A primitív reflexeket a fejlődő agy 6-12 hónapos korban legátolja.

3) Testtartási reflexek

A születés után nem sokkal megjelenő reflexek, melyek 3,5 éves korra fejlődnek ki teljesen. Kifejlődésük után egész élete át megmaradnak.

A korai reflexektől a későbbi reakciókig tartó átmenet során az alacsonyabb szintű agyi központok a magasabb szintű agyi központok szabályozása alá kerülnek. Ebből következik, hogy ha bármi okból (pl. baleset) az agy magasabb szintű központjai megsérülnek, a testtartási reflexek működése megszűnhet, és helyükre léphetnek az ismét aktiválódó primitív reflexek.

A fiatal csecsemő reflexei szerepet játszanak a környezettel folytatott kommunikációjában. A terhesség utolsó három hónapjában a reflexek segítik a magzatot abban, hogy megforduljon, rugdosson, mozgassa kezét és a lábát, sőt, hogy szopja az ujját, amely később elengedhetetlen lesz az etetéséhez. A szülés során a reflexek segítik az anyát és a babát együttműködni, tehát normál hüvelyi szülés során a reflexek működnek és erősödnek. Az alapvető mozgási képességek tanítómesteri a reflexek. A kulcsfontosságú ingerekre adott ösztönös válasz révén megkönnyítik a specifikus érző ingerekre adott specifikus mozgási reakciók kialakulását. Minél többet mozog egy gyermek, annál jobban megtanulja uralni a mozgását. A mozgások feletti uralom fokozódása jelzi az agy és a test, valamint az agyon belüli kapcsolatok erősödését. Ily módon a mozgások segítenek feltérképezni az agyat, és a reflexek jelenítik meg a gyermek legelső, mozgásokban megnyilvánuló kifejezései eszközét.

Ha megértjük, hogy mi a reflexek szerepe a korai fejlődésben, és hogy milyen problémákat okoz, ha ezek a korai életévekben nem kapcsolódnak be a fejlődés folyamatába, akkor megértjük azt is, hogy miért olyan életbevágóan fontos a mozgás a tanuláshoz.

Egy gyermek korai korai fejlődésének története kiolvasható későbbi testtartási képességeiből!

A fontosabb reflexekről részletesebben:

REFLEXEK

Források:

Sally Goddard Blythe: Reflexek, tanulás és viselkedés - Betekintés a gyermeki elmébe

Sally Goddard Blythe: A kiegyensúlyozott gyermek

BLW, avagy az igény szerinti hozzátáplálás

A baby led weaning (BLW), azaz az igény szerinti hozzátáplálás tulajdonképpen az igény szerinti szoptatás folytatásának tekinthető. Lényege, hogy az anyatej minél természetesebben és minél tovább részét képezze a baba táplálékának, hiszen a kicsi azzal, hogy a hozzátáplálás legelejétől kezdve önállóan étkezik, saját maga szabályozhatja, hogy miből mennyit eszik és szopik.

A módszer: nagyjából hat hónapos kortól kezdve (ez is babafüggő) minden szoptatás után, változatos, szilárd falatkákkal kínáljuk a babát, így saját ütemében ismerkedhet meg az ételek színével, illatával, textúrájával és ízével. Szabadon válogathat, kezébe veheti, játszhat vele, megkóstolhatja, mindeközben folyamatosan kísérletezik, és utánoz. Éppen ezért a szilárd táplálékra való áttérés természetes üteme akkor zajlik le zavartalanul, amikor engedjük, hogy a kicsi határozza meg az étkezés ritmusát, és a hangsúlyt a játékosságra és felfedezésre, tehát nem az evésre helyezzük. Ennek oka, hogy ebben az esetben a baba motivációja a kíváncsiság, és nem az éhség. 

A gyermek úgy tanul a leghatékonyabban, ha megfigyelhet és utánozhat másokat, így a családdal együtt való étkezés és a család ételeinek fogyasztása nagy mértékben hozzájárul a hozzátáplálás sikerességéhez. Az önálló evés azonban elősegíti még a gyermek mozgásfejlődését is, különösen a szem-kéz koordinációt és a rágást.

Így az igény szerint szoptatott, majd igény szerint hozzátáplált babák - mivel megtanulták maguk szabályozni mikor mennyit egyenek - egészséges étkezési szokásokat alakítanak ki, és nem esznek túl sokat. Mivel minden alkalommal megválaszthatják mit és mennyit esznek, nem vállnak bizalmatlanná az ételekkel szemben, ezért szívesen megkóstolnak mindent, és ha megfelelő választék áll rendelkezésükre, akkor megfelelően tápláltak.

Az igény szerinti hozzátáplálás tehát a babák természetes fejlődését követi. Ezért nagyon fontos, hogy ne kezdjük el kínálni ezelőtt, hogy azt látnánk, hogy képes megbirkózni a szilárd táplálékkal.

A kezdéshez utaló jelek: a baba már segítség nélkül képes ülni, megpróbál az étel után nyúlni, és azt a szájába tenni, lelkesen részt vesz az étkezésekben, ujjacskáival képes apró dolgokat felcsippenteni, tud és akar rágni. Így lesz a baba általános fejlődése összhangban azzal, ahogy az étellel képes bánni.

A kisbaba emésztése akkor érik meg az önálló étkezésre, amikor a kicsi segítség nélkül képes ülni. Ez a képesség védi meg őt a fulladástól is, hiszen amikor ül, a félrenyelt falat nem a torkába csúszik, hanem kiesik a szájából (ilyenkor ösztönösen előredől). Ha a kicsi még nem képes megfogni és bevenni az ételt a szájába, feltehetően még arra sem érett meg, hogy megegye azt. Ha az ételeket a szájába adagoljuk, felülírjuk ezt a természetes folyamatot, ami szintén megnövelheti a félrenyelés veszélyét.

Így kezdjük: 

• Adjuk meg a lehetőséget a babának, hogy részt vehessen ő is az étkezésben a többi családtaggal együtt. 
• Győződjünk meg róla, hogy a baba függőleges helyzetben van, amikor az evéssel próbálkozik! 
• Kezdjük a kínálgatást babatenyérbe illő ételekkel! Nincs szükség rá, hogy ennél kisebb darabra vágjuk az ételt, ezzel csak megnehezítjük a baba dolgát. 
• Ne várjuk el, hogy minden darabot teljesen megegyen. A kisebbeknek még nem fejlődött ki az a képességük, hogy a markukban lévő ételhez hozzájussanak. 
• Lehetőleg ugyanazzal az étellel kínáljuk, amit mi is eszünk, hogy az étkezés részesének érezhesse magát. 
• A keményebb zöldségeket és a magas pektintartalmú gyümölcsöket az első időkben tálalás előtt pároljuk vagy fűzzük meg. 
• A gyümölcsöket hámozzuk meg, és darabolva kínáljuk. A magvakat távolítsuk el! 
• Az allergéneket körültekintően és fokozatosan vezessük be! Ha bármikor tünet jelentkezne, szüneteltessük az adott ételt! 
• Ne siettessük a babát! Hagyjuk, hogy ő diktálja a tempót! 
• Ne várjuk, hogy az első pár alkalommal bármennyit is egyen. 
• Ne hagyjuk egyedül a babát az étellel! 
• Vizet kínálhatunk neki műanyag pohárban, de ne aggódjunk, ha az első időszakban nem érdekli! A szoptatott baba még jó ideig a teljes folyadékigényét anyatejjel fedezi. 
• Készüljünk fel a rendetlenségre! Célszerű beszerezni egy hosszú ujjú etetőmellényt, illetve minden alkalommal tegyünk az etetőszék alá egy könnyen tisztítható abroszt. 
• Folytassuk az igény szerinti szoptatást! 

Fontos megjegyezni, hogy tápszeres babák is ugyanúgy próbálkozhatnak az igény szerinti hozzátáplálással, ilyenkor a babák saját maguk szabályozzák az elfogyasztott tápszer mennyiségét (hasonlóan a szoptatott babákhoz).

Források:

Mi az igény szerinti hozzátáplálás? (Mamami)

Irányelvek az igény szerinti hozzátápláláshoz (Mamami)

Guidelines for implementing a baby-led approach to the introduction of solid food - Gil Rapley, Stephanie Kleintjes

Hasznos linkek:

BLWiki - avagy BLW (Baby-led Weaning - igény szerinti hozzátáplálás) Lexikon

BLW Hungary (FB)