A mai világban tömegesen figyelhető meg a nők rossz bélflórája, melynek számos oka lehet: nyugati táplálkozás, antibiotikumok, fogamzásgátlók, kozmetikumok, környezetszennyezés stb. Így azok a csecsemők, akik már az elején rossz bélflórát örököltek, jóval érzékenyebben reagálhatnak például az oltásokra, fertőzésekre, egyes élelmiszerekre. Dr. Natasha Campbell-McBride könyvében (GAP-szindróma) megdöbbentő tényeket olvashatunk: ha az anya bélflóra sérült, szervezete teli lehet méreganyagokkal és rosszul megemésztett tápanyagokkal, melyeknek kémiai struktúrája a morfin- és opiátszerű vegyületéhez hasonlít! Természetesen a csecsemő nemcsak a rossz táplálkozásból eredő antitápanyagokhoz jut hozzá: az anya szervezete számos antitesteket is termel, melyekből a kisbaba is részesül, ezért van óriási jelentősége a szoptatásnak. Az elválasztással azonban ez a védelmi vonal megszűnik.
Egy szoptató édesanya ezért azzal teheti a legtöbbet gyermeke számára, ha odafigyelve az étrendjére, többségében tápláló ételeket fogyaszt, és lehetőleg kerüli a káros élelmiszereket. A fenti ismeretek fényében ugyanis anyatejébe nemcsak a jó és értékes tápanyagok választódnak ki, hanem számos esetben az elfogyasztott antitápanyagok is (pl. glutén, tejfehérje, transzzsírok, tartósítószerek, stb.), mely rövid vagy hosszú távú egészségügyi problémákat okozhat a kisbabánál, különösen, ha az édesanyja bélfala kisebb-nagyobb mértékben sérült.
Az anyatej főbb összetevői:
- Fehérjék: az anyatej jelentős hányadát teszik ki. Kétféle fehérje mutatható ki nagy mennyiségben: körülbelül 60% tejsavófehérje és 40% kazein. Ezeken felül speciális fehérjék is találhatók benne:
- Laktoferrin: segít megelőzni az emésztőrendszerben a baktériumok és gombák elszaporodását, melyeknek életben maradásukhoz vasra van szükségük.
- Lizozim: az immunrendszer működését segíti, hatása a szervezet „kapuinál” érvényesül leginkább. Megtalálható a könnyben, verejtékben, gyomornedvben, az orrváladékban. A lizozim egy antibiotikus enzim, mely meghatározza, mely baktériumok maradhatnak életben az emésztőrendszerben. Érdekesség, hogy mértéke az anyatejben nem áll összefüggésben az anya táplálkozásával, valószínűleg azért, mert annyira fontos a baba számára.
- A Lactobacilusok szaporodását a Bifidus összetevő segíti a tejben. Ezek hasznos baktériumok, melyek segítenek a káros élősködők elszaporodásának megelőzésében.
- Ellenanyagok: az anyatej nagyon gazdag immunglobulinokban. Egyik fontos fajtája a kiválasztó ellenanyag, ami kapcsolódik a káros kórokozókhoz, baktériumokhoz és segít eltávolítani azokat a szervezetből. A kolosztrum (előtej) kimagaslóan sok ellenanyagot tartalmaz.
- Laktóz: nagyon fontos szénhidrát, melynek leggazdagabb forrása az anyatej. Elengedhetetlen az agy fejlődéséhez és működéséhez. Segít leküzdeni a káros baktériumokat a gyomorban, ugyanakkor serkenti a kalcium, a foszfor és a magnézium felszívódását. Mennyisége a szoptatás előrehaladtával növekszik.
- Fehérvérsejtek: segítenek a fertőzésekkel szembeni harcban. Z antitestek, enzimek és hormonok teszik az anyatejet ennyire ideálissá.
- Zsírok: az anyatej jótékony zsírokban is gazdag (javarészt többszörösen telítetlen zsírsavakban, mint az arachidonsav (AA) Omega6 és a dokozahexaénsav (DHA) Omega3 zsírsavak). Segítik az agy fejlődését, biztosítják az immunrendszer működését, és a zsírban oldódó vitaminok hasznosulását. Az érett tej zsírtartalma 4% körüli, vagy egy kicsit kevesebb, a táplálkozástól függően. Minősége függ a bevitt zsírok típusától. Az anya által elfogyasztott elsősorban állati, másodsorban növényi eredetű zsírnak tehát komoly hatása van az anyatej jótékony zsírsavtartalmára, valamint növeli az anyatej azon összetevőinek a számát, amely a csecsemő optimális növekedéséhez és emésztéséhez szükséges. A kisbabáknak különösen nagy szükségük van koleszterinre, amely leginkább az agyfejlődés, az idegrendszer és az emésztőrendszer fejlődésében játszik fontos szerepet, éppen ezért az anyatejben található még egy speciális enzim is, amely arról gondoskodik, hogy az 100%-ban hasznosuljon. És ne feledkezzünk meg a telített zsírsavakról sem, melyek az immunrendszert építik, és az AA és DHA megfelelő tárolásáról is gondoskodnak. Ellenben a transzzsírok csökkentőleg hatnak az anyatej mennyiségre, a minőségről nem is beszélve, ezért szoptatás alatt különösen ellenjavalt a fogyasztásuk!
- Karnitin: hatására a zsírsavak energiaforrásokként hasznosulnak.
- Vitaminok és ásványi anyagok: ezek jelenléte a tejben szintén nagyban függ az anya étkezésétől. A, B6, B12, C, D-vitaminok, kolin, jód, szelén, magnézium, vas, stb, mind-mind fontos szerepet töltenek be a baba fejlődésében, ezért különösen fontos, hogy az anya étrendje megfelelő mértékben tartalmazza ezeket.
Kulcsfontosságú vitaminok és ásványi anyagok:
- A-vitamin: erősíti az immunrendszert, (a D-vitaminnal együtt) védi a csontokat, bőrt, hajat, körmöket, nyálkahártyát.
- D-vitamin: tulajdonképpen egy hormon, melyet napfényből, bőrön át szintetizáljuk. Ősszel, télen mindenképpen pótlásra szorul. Szinte az emberi test összes funkciójában részt vesz, segíti a csontok és az agy megfelelő fejlődését.
- E-vitamin: védi a sejtmembránt, antioxidáns.
- K2 vitamin (a K1 a véralvadásban vesz részt): a vastagbélben baktériumok állítják elő, de ez csak a szükségleteink 30-50%-a, ezért pótlásra szorul. Legfőbb feladatai: a csontok, fogak és az agy optimális fejlődésében vesz részt, a csontszerkezetben tartja a kálciumot. Nagyobb mértékben tartalmazza: tojássárgája, csirke- és libamáj, erjesztett zöldségek.
- Omega-3 zsírsavak (DHA és EPA): esszenciális telítetlen zsírsavak, melyek a sejtek falát és a sejtmembránt alkotják, valamint a tápanyagok és hormonok felvételét és leadását segítik. Szerepet játszanak a csecsemő agyának optimális fejlődésében és növekedésében. Szülés után lecsökkenhet az Omega-3 zsírsavak szintje az anya szervezetében, mely könnyen hajlamosíthat szülés utáni depresszióra, ezért nagyon fontos pótolni nemcsak babavárás, de szülés után, és szoptatás alatt is!
- Telített zsírsavak: fokozott igénybevétel (szoptatás) fokozottabb zsírbevitelt követel, mivel nem a szénhidrátból, hanem a zsírból nyeri a szervezet az energiát, ezért fontos a telített zsírok szerepe is.
- Kolin: elsősorban az agyfejlődésben játszik kulcsszerepet, és hasonlóan a folsavhoz, védelmet nyújt a nyitott gerinccel születés ellen.
- Koleszterin: a baba agyának és idegrendszerének fejlődésében játszik kulcsszerepet.
- Kollagén: a kötőszövetek, csontok, porcok, inak a legfőbb építőeleme. A sejtek közti kommunikációban, így a növekedésben is lényeges szerepet játszik, valamint védi a bélrendszert. Továbbá távol tartja a méreganyagokat, szebbé teszi a hajat és a bőrt. Energikussá, kiegyensúlyozottá tesz.
Magas tápértékű ételek szoptatás alatt:
- Állati és növényi eredetű zsírok, olajok: használjuk őket főzéshez, sütéshez, turmixokhoz stb. Az anya által elfogyasztott elsősorban állati, másodsorban növényi eredetű zsíroknak a szervezet zsírfeldolgozó mechanizmusából kifolyólag szignifikáns hatása van az anyatej jótékony zsírsavtartalmára is, valamint növeli az anyatej azon összetevőinek számát, amely a csecsemő optimális növekedéséhez és emésztéséhez szükséges. A kisbabáknak különösen nagy szükségük van koleszterinre, amely leginkább az agyfejlődés, az idegrendszer és az emésztőrendszer fejlődésében játszik fontos szerepet. Ennek érdekében főként az anyatejben található enzimek gondoskodnak róla, hogy a koleszterin minél nagyobb arányban hasznosuljon. Az anyatejben telített zsírsavak is találhatóak, melyek az immunrendszert erősítik, valamint a telítetlen AA- és DHA-zsírsavak megfelelő tárolásáról gondoskodnak. Többféle egészséges zsír létezik, a legjobb, ha vegyesen használjuk őket, mivel mindegyik más-más fontos funkciót támogat: liba-, kacsa-, sertészsír, marhafaggyú, csontvelő, ghee, vaj, kókuszzsír, avokádó és a növényi olajok: olivaolaj, lenmagolaj, szőlőmagolaj stb. A csontvelő gazdag A-vitamin, vas, foszfor és AKG (alkylglycerol) forrás, és nagymértékben erősíti az immunrendszert. A ghee (tisztított vaj) és a vaj rendkívül gazdag A-, D-, E- és K2-vitaminokban és antioxidánsokban, véd a fertőzésektől, gyulladásoktól, erősíti az immunrendszert, támogatja a biokémiai és az anyagcsere-folyamatokat, az agy, valamint az egészséges csontozat és fogak fejlődését. Az avokádó E- és K-vitaminokban, folátban, káliumban gazdag. A kókuszzsír erősíti az immunrendszert, véd a fertőzések ellen, táplálja a jótékony baktériumokat a vastagbélben, és hozzájárul a baba idegrendszerének fejlődéséhez. Legjobb eredeti formájában fogyasztani, és lehetőleg óvakodjunk a hidrogénezett változatoktól. A sertészsír jó D-vitaminforrás, viszont magas az Omega-6 tartalma ezért csak mértékkel használjuk.
- Friss zöldség és gyümölcs: jelentős helyük van egy babát váró, vagy szoptató anya étrendjében, sőt mi több, mennyiségileg a legjelentősebb hányadot teszi ki. Egészséges zsírokkal, illetve olajokkal fogyasztva őket könnyebben hasznosulnak a bennük lévő vitaminok és ásványi anyagok. Közülük mindenképpen említést érdemelnek a zöld levelesek és a leveles zöldségeket, melyek magas ásványianyag-tartalommal rendelkeznek, és kiváló antioxidánsok. Népi megfigyelések szerint az anyatej mennyiségére is jó hatással vannak.
- Erjesztett ételek és italok: jótékony baktériumokat és többféle enzimet tartalmaznak, melyek együttesen erősítik az immunrendszert, segítik az emésztést, és hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyban tartásához. Az erjesztett ételekben található jótékony baktériumok különösen fontos szerepet töltenek be a bélben, vékony bevonatot képezve azon, így védve a szerveztet a különböző mérgektől. A legnépszerűbb erjesztett étel a savanyú káposzta, azonban sok más zöldség (pl. uborka, cukkini, sárgarépa, fehérrépa, hagyma) és gyümölcs (pl. citrusfélék, bogyósok, alma) is elkészíthető így.
- Tojássárgája: olyan fontos elemek találhatóak benne, mint a kolin és a koleszterin, melyek nélkülözhetetlenek a idegrendszer fejlődéséhez, valamint számos vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz, ha kapirgáló tyúkoktól származik: ilyenek az A-, D-, K2-, E-, és B7-vitaminok, folsav, vas, cink, szelén.
- Belsőségek és máj: kiváló foszfor-, vas-, cink-, réz, kolin-, folsav-források, és ugyancsak gazdagok B6-, B7- és B12-vitaminokban. A-vitamin tartalmuk is jelentős. A csirkemáj, kacsamáj és libamáj pedig különösen gazdag K2-vitaminban.
- Kis méretű halak és ikrák: kiváló Omega-3 források, mindemellett jódot és egyéb nyomelemeket is tartalmaznak, melyek nagymértékben támogatják a neurológiai funkciókat. A halikra rendkívül gazdag A-, B12-, D- és K2-vitaminokban, koleszterinben, kolinban, szelénben, kalciumban, magnéziumban, cinkben, jódban és DHA-zsírsavakban, melyek mindegyike nélkülözhetetlen az idegrendszer fejlődése szempontjából. Érdemes kistestű halakat választani, és a nagyobb testűeket kerülni, mivel utóbbiak esetében a felhalmozódó méreganyagok is nagyobb mennyiségben lehetnek jelen, melyeket a szervezet már nem tud teljes mértékben kitakarítani.
- Húslevesek, csontlevesek: fogyasszuk bátran levesként, italként, kocsonyaként, pörkölthöz, szószokhoz stb. A házi készítésű csontlevesek (marhából, birkából, bárányból, halból, csirkéből) bővelkednek a csontokból, porcokból, bőrből kioldódó kollagénben, mely védi a bélrendszert, és mint azt már fentebb olvashattuk, az erős csontok, inak, és kötőszövetek kialakulásában játszik kulcsszerepet.
- Legeltetett állatok húsok: lehetőleg zsiradékkal (vagy adott esetben a bőrrel) együtt fogyasszuk, ami segíti a hús megemésztését. A legeltetett állatok húsában teljes értékű fehérje, B-vitaminok és cink található, melyek kulcsszerepet játszanak a csecsemő szervezetének és agyának fejlődésében, emellett Omega-3 tartalmuk sem elhanyagolható. A vörös hús mindezek mellett kiváló úgynevezett heme-vas-forrás, mely nagyobb mértékben képes felszívódni, mint a növényekben található non-heme vas. Így az anyatejben viszonylag kis mennyiségű, de annál jobban hasznosuló vasnak köszönhetően a kizárólag szoptatott babák hemoglobin szintje még az első év vége felé is jó eséllyel határértéken belül marad.
Ajánlott vitaminok, étrendkiegészítők:
- D-vitamin: pótlása is kulcsfontosságú, K2-vitaminnal, és minél jobban felszívódó magnéziummal kiegészítve. Egy szoptató anya ősszel és télen akár 5-10.000 NE-nyi D-vitamint is fogyaszthat.
- Omega-3: szülés után az anya szervezetében könnyen lecsökkenhet az Omega-3 zsírsavak szintje, ami akár szülés utáni depresszióra is hajlamosíthat, ezért nagyon fontos pótolni nemcsak babavárás, de szülés után és szoptatás alatt is, különösen, ha a halak kimaradnak az étrendből.
- Probiotikum: abban az esetben érdemes bevetni, ha az anyánál Candida, vagy egyéb gombás fertőzés van jelen, ha antibiotikumot szed a szoptatás alatt, vagy ha a kisbaba császármetszéssel született, mivel így a baba nem jut hozzá azokhoz a jótékony baktériumhoz, melyek édesanyjának hüvelyflórájában találhatóak.
Hasfájás lehetséges okai:
- Kerüljük a tejtermékeket és lehetőleg a gluténtartalmú élelmiszereket!
- Óvatosan vagy egyáltalán ne fogyasszuk a keresztes virágú (fejeskáposzta, kelkáposzta, kelbimbó, karfiol, brokkoli, fehérrépa, karalábé, rukkola) növényeket!
- A fokhagyma, és főleg az allergén magvak (pl. dió,mandula), az apró magvas gyümölcsök is kerülendőek.
- Minden esetben bizonyosodjunk meg arról, hogy vásárolt ételeink nem tartalmaznak nátrium-glutamátot (E621)!
- Előfordulhat, hogy a hasfájásnak nem étrendi oka van. Lehetséges az is, hogy a baba túl sok levegőt nyel a szoptatás alatt, ezért sok esetben fontos a büfiztetés!
- Császármetszés esetén a kisbaba nem jut hozzá sok jótékony baktériumhoz, mert nem érintkezett édesanyja hüvelyflórájával. Mivel bélflórája még kezdetleges, ezért az anyának ajánlott probiotikumos kiegészítést alkalmazni (akár 3 hónapon keresztül). Ha ez a kellemetlen tünet mégsem szűnik meg, a kisbabánál is meg lehet próbálni kifejezetten csecsemőknek ajánlott probiotikumokat.
Lehetőleg kerüljük:
- Egészségtelen zsírokat, olajokat: transzzsírokat, hidrogénezett növényi olajokat
- Gyorsan felszívódó szénhidrátokat
- Mesterséges adalékanyagokat (nátrium-glutamát E621, aszpartám E951 stb.)
- Földimogyorót
- Szóját tartalmazó ételeket: goitrogéneket*, fitátokat** tartalmaz, és felboríthatja a hormonegyensúlyt.
- Ipari gabonákat (búza, árpa, rozs): gluténtartalmuk az emberek 80%-ára közvetlen vagy közvetett rövid- és/vagy hosszútávú egészségkárosító hatással van, ezen kívül lektineket*** tartalmaznak, ezért nagyobb mennyiségben meggondolandó a fogyasztásuk. Válasszunk helyettük biztonságos forrásból származó, többségében inkább gluténmentes gabonákat.
*Goitrogének: golyvaképzők, melyek meggátolják a jód felszívódását, így szerepet játszanak a pajzsmirigyet érintő (alulműködéses) megbetegedésekben. Goitrogéneket tartalmaznak a káposzták, kelbimbó, karfiol, brokkoli, retek stb., melyekben hő hatására lebomlik a goitrogén, ezért hőkezeléssel fogyaszthatóak. A szójában viszont nem bomlanak le, ezért sok esetben okoznak problémát.
**Fitátok: gátolják az ásványi anyagok felszívódását, áztatással kiküszöbölhető (időzített csírázásban van szerepe)
*** Lektinek: gátolják a tápanyagok felszívódását, károsítják a bél nyálkahártyáját, és fokozzák a bél áteresztő képességét. Nagy mennyiségű fogyasztásuk autoimmun betegségekhez vezethetnek.
Habár ebben a cikkben most az anyatej tápértékére koncentráltam, aki odafigyel a fentiekre, az természetesen nagyobb eséllyel tud nemcsak tápláló, de elegendő mennyiségű anyatejet is termelni, hiszen szervezetét nem terhelik mérgek és gyulladások.
Minden kedves (leendő) édesanyának és kisbabának jó egészséget kívánok!
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése